A székely családok ünnepi kalácsa, az erdélyi magyarság szimbóluma, hungarikum. Frissen sütve az igazi, a jó kürtőskalács kívül ropogós, belül selymesen lágy. A Kürtőskalács – édes ízek fesztiválja ezt a különleges, egyszerűségében is elegáns süteményt ünnepli. 2019. szeptember 13-15. között, Sepsiszentgyörgy főtere harmadszor ad otthont a kürtőskalács fesztiválnak, ahol a térség legjobb kalácssütői mérik össze tudásukat.
Bár sokan meg vannak győződve, hogy ősi magyar sütemény, tulajdonképpen szász közvetítéssel került hozzánk. Édesített változata viszont magyar találmánynak számít, a 19. században terjedt el. A németek teljesen elfelejtették a dorongos süteményt, magyar nyelvterületen a Székelyföldön maradt fenn, mint ünnepi sütemény, innen indult hódító útjára a 21. században pedig innen indult hódító útjára.
Nem könnyű megsütni, pedig nincs titkos receptje, de azt mondják, a minőségi alapanyagok mellett lélek és érzés is kell hozzá, no meg sokéves tapasztalat. Célunk, hogy idén is megtaláljuk az Év székelyföldi kürtőskalácsát, amely klasszikus receptet használ, de a hagyományos ízvilágot ötvözi a mai kor elvárásaival.
Az idei fesztiválon elkészül a Kárpát-medence kürtőskalácsa, melyhez Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megye, valamint Kovászna megye jelenlevő testvérmegyéi 1-1 zsák finomlisztet biztosítanak, ezzel szimbolikusan jelezve a magyarság nemzet összetartozását.
A fesztiválon székelyföldi premierként meg lehet kóstolni a budapesti Kürtőskalács Cukrászda finomságait, teljesen új arcát mutatva meg ennek az édességnek. Természetesen idén sem marad el a rekordkísérlet: a világ leghosszabb kürtőskalácsát szeretnénk elkészíteni.
Napközben sok izgalmas programot kínálunk várja a kicsiknek és nagyoknak és nagyokat: gyerekprogramokfoglalkozások, koncertek, hagyományőrző tevékenységek és természetesen finom falatok várják a nagyérdeműt. szerepelnek a programban.
A kürtőskalács ünnepi sütemény, mely összehozza az embereket, közösségeket.
Legyen ez így az III. Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján is!
FARKAS FERENC mestercukrász, a zsűri elnöke húsz éve van a szakmában, a cukrászmesterség alapjait Sepsiszentgyörgyön sajátította el, majd Budapesten tökéletesítette tudását. 2010-ben a Magyar Cukrászok Ipartestületénél szerezte meg a mestercukrász diplomáját, abban az évben hazaköltözött és azóta a Diószegi pékség süteményeit álmodja meg és viszi termékeinek hírét a nagyvilágba, ugyanis a Gastropan nemzetközi sütőipari, cukrászati, gasztronómiai szakmai kiállításon nem volt olyan év, hogy valamely kategóriában ne szerezzenek első vagy második helyet.
2017-ben a hazai versenyeken két első díjat is nyert: a csokoládéból készült művészi alkotás és a kenyértésztából készült művészi alkotások kategóriában. 2018-tól a GastroPan nemzetközi szakkiállítás versenyének zsűritagja lett. Szintén 2018-ban a luxemburgi Expogast cukrász és gasztro világkupán arany és bronz érmet szerzett kenyér és csokoládé díszmunkával.
A kürtőskalácshoz kedves gyerekkori emlékek fűzik, szereti készíteni és fogyasztani is. Azt vallja, hogy jó kürtőst csak lélekkel lehet készíteni, nem lehet könyvből megtanulni a sütését, mert a jó minőségű alapanyagok mellé többéves tapasztalat is szükséges.
SZŐCS ILONA panzióvezető eredeti szakmáját tekintve pszichológus, azonban mindennapjait a Malomkert turisztikai központ vezetése, a Háromszéki Mára Egyesület tevékenysége tölti ki, ugyanakkor a felsőcsernátoni egyházközség kántoraként is dolgozik és tiszteletesasszonyként a közösségi élet egyik kovásza. Mint lelkészfeleség több évtizedes tapasztalat van a vendégfogadás terén, s mint mondja, mára életelemévé vált.
A kürtőskalács sütéshez kapcsolódó örömérzés gyermekkorában az ürmösi farsangok alkalmával ivódott lelkébe, de az igazi kürtőskalács ízét a felsőcsernátoni idős asszonyok csepegtették szívébe, mert Csernátonban nincs örömünnep kürtőskalács nélkül.
BOCSKOR ISTVÁN pék, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetője. Az 1995-ben indított vállalkozás ma több mint 50 családnak biztosít megélhetést és Csíkszék egyik legmodernebb pékségének számít. Az itt készült kitűnő termékekkel számos országos elismerést, nagydíjat nyertek: 2012-ben, 2017-ben és 2019-ben is elnyerték az Év kenyere Romániában díjat. 2017-ben a péksütemény kategóriában is arany érmet szereztek. Tapasztalata szerint egy ilyen cím elnyerése sokat jelent a vásárlóknak, emellett szakmai elégtétel is. Ezért is tartja az Év kürtőskalácsa cím odaítélését mindenképpen jó kezdeményezésnek.
Számára a kürtőskalács egy olyan magyar termék, amivel a legtöbbször találkozunk a nagyvilágban, itthon pedig ünnepeink velejárója. Elődeink hagyták ránk és kötelességünk megfelelő minőségben hátrahagyni utódainknak. Amennyiben jó minőségű, helyi alapanyagokat választunk, betartjuk az érési időt, a tésztát babusgatjuk, szívvel-lélekkel készítjük, az eredmény igazi érték és élmény lesz.
Az igazi kürtőskalács nemcsak melegen, hanem kihűlve is ízletes kell legyen.
Fontos, hogy termékeinkkel élményt adjunk a vásárlóinknak.
JÁNOSSY ALÍZ gyergyószentmiklósi gasztro-újságíró, több gasztronómiai lovagrend elismert tagja, és két felnőtt gyermek édesanyja. A sütés-főzés gyerekkora óta érdekli, és büszke arra, hogy olyan családban született, ahol mindenki jól süt-főz. Gyermekei unszolására hozta létre a Fakanálforgató Tollforgató blogot, ezt követte a Corvin Kiadó felkérése az Erdélyi Konyha alapkoncepciójának megalkotására, amelynek egy évet volt a főszerkesztője. 2012-ben újabb gasztrolapot indított a Hargita Népe Kiadó felkérésére Székely Konyha címmel, amelynek a felelős szerkesztője jelenleg is. 2017. januárjától újabb felkérésnek eleget téve lett a Hargita Stúdió Székely Konyha Magazinjának műsorvezetője – a népszerű főzőműsor az Erdély Tévé jóvoltából Erdély területén mindenütt fogható. Ezzel párhuzamosan indította el a Székely Konyha román- és angol nyelvű változatait is Bucătăria Secuiască illetve Szekler Flavours címmel. Így szakosodott néhány év alatt a közéleti újságírásról a gasztro-újságírásra.
Gasztronómiai tevékenységére felfigyelt a szakácsszakma is, ennek elismeréseképpen lett tagja a Magyar Népi Ízőrző Lovagrendnek, majd a Szabadtűzi Lovagrendnek is. Munkásságát a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség is elismerte a Magyar Népi Sütő-Főző Hagyományok Őrzője címet adományozva neki.
A kürtőskalácsról úgy véli, hogy Erdély emblematikus süteménye, amely hajdanán az embert elkísérte a születésétől a haláláig. A klasszikus kürtős szerinte belül foszlós, kívül ropogós, de úgy gondolja, sokkal több lehetőség rejlik ebben a süteményben.
SZÁSZ ELEMÉR, székelyudvarhelyi gasztroblogger, valamint több gasztronómiai lovagrend tagja, két felnőtt gyerek édesapja. Tizenegy éven át pékként dolgozott, nagyon szeret főzni, igyekszik a hagyományos, még a nagymamájától tanult régi recepteket felújítani, új recepteket készíteni, és ezeket az emberekkel megismertetni az internetes blogján, honlapján, valamint nyomtatott formában a havonta megjelenő Székely konyha gasztromagazin oldalain is.
„A kürtőskalács cukorba forgatott illatos tésztáját, amióta az eszem tudom, már kisgyerek koromban tekergettem és forgattam a parázs felett. A mi családunkban minden születésnapra, névnapra hagyományszerűen sütöttünk a vendégeknek” – vallja Szász Elemér.
Egy finom kürtőskalács belül foszlós, szalagokra lehet szétszedni kívül pedig piros, ropogós. Amikor kürtőst látok, nagyapám szavait hallom, ő mindig mondogatta: „aki megette a belét, egye meg a héját is”.
KABAI JÁNOS, a marosvásárhelyi ELDI pékség termelési igazgatója. 1998-ban került a pékséghez, ahol kezdetben pékként dolgozott, majd a péksüteményrészlegre került. Az Eldi nemcsak minőségi péktermékeiről, hanem országos, valamint nemzetközi versenyeken elnyert díjairól is ismert. Az ország 6 megyéjébe naponta szállít friss pékárut, míg külföldre fagyasztott termékeket, szilvás és tehéntúrós gombócot exportál.
Nagy kürtőskalács-rajongó, ahol csak jár-kel az országban, mindenhol megkóstolja. Éppen ezért is nagyon várja a sepsiszentgyörgyi fesztivált, mert tetszik neki a város hangulata, ugyanakkor örül, hogy szakmabeliekkel alakíthat ki kapcsolatot, akikkel „professzionális” megközelítésből vizsgálják majd a kürtőskalácsot.
ANDRÁS TÜNDE, Magyarország egyik legismertebb kürtőskalács készítő csapatának, a Magyar Termék Nagydíjat nyert Vitéz Kürtős egyik alapító tagja, a budapesti Kürtőskalács Fesztivál egyik megálmodója 2013 óta operatív igazgatója, valamint Magyarország első kürtőskalács-cukrászdájának egyik tulajdonosa.
Szentegyházi születésű, eredeti szakmáját tekintve pedagógus. Közgazdaság szakon végezte marketing tanulmányait, még egyetemista korában, 2002-ben csöppent a kürtőskalács csodavilágába a székelyudvarhelyi Lehel Kürtősház szárnyai alatt. Egy évvel később 2003-ban Bálint Gáspárral megalapították magyarországi vállalkozásukat. Közel két évtizede küldetésének tartja, hogy a kürtőskalácsot megismertesse az egész világgal. Célkitűzése, hogy egyszer úgy emlegessék a kürtőskalácsot székely-magyar termékként, mint az olaszok pizzáját vagy a franciák croissantját.